Sziasztok,üdvözlök mindenkit!

Az elmúlt években rengeteg üzenetet kaptam a Dunai pontyozással kapcsolatban, így ebben a bejegyzésben próbálom nektek összeírni az eddigi tapasztalataim, észrevételeim, remélem ezzel segítséget tudok nyújtani másoknak is, illetve a kérdésekre is választ adok!

..hol is kezdjem…mint azt tudjuk a célirányos Dunai pontyhorgászat, vagy akár az amur, merőben eltér, bármely más halfaj horgászatától, mind időben, kitartásban, etetésben, helyválasztásban ebben a vad folyóban, főleg ha a nagy példányokat(10,10+) vesszük célba.

Táplálkozásuk szinte kiszámíthatatlan, amit tapasztaltunk, hogy az esti időszakban 20:00-01:00 óráig lehetett számítani kapásokra, utána hajnali 3-4-től, reggel 10 óráig bezárólag.

Napközben is sok sok pontyot fogtunk már, de nagy részük, szinte 3 kg alatti volt.

Ahogy jön fel a nap, egyre sűrűbbek lesznek a keszegkapások, paduc, jász, karika és egyéb kisebb, apróbb halak, amik az éjszaka szinte teljesen elkopnak.

A nagytestű pontyok inkább az esti, éjszakai, hajnali órákban indulnak táplálkozni, amikor nyugodtabb a víz, míg sötét van,(ha le van tisztulva a víz,nem is kérdéses), úgy gondolom ekkor bátrabban kijönnek partközelbe a kagylópadokat pásztázva ill. kőlábat bejárva a kövekre tapadt kisebb csigák, kagylók, rákok után keresgélve.

Sűrűn kapok kérdéseket a helyválasztással kapcsolatban.

Szinte minden terepviszonyon fogtunk már pontyot,legyen az sóderes, köves, sekély, mély, egyenletesen húzós, limányos, visszaforgós. Merem azt mondani, hogy a ponty szinte mindenhol megtalálható a Dunában, persze vannak helyek, ahol nagyobb számban fordulnak elő a terület adottsága miatt ill.a táplálék sűrűsége miatt, de vannak helyek, ahol csak időszakosan fordul elő, ezt mind ki kell tapasztalni. Ahol Mi pontyozunk, ránézésre, ha nem ismerném a helyet azt mondanám, hogy megpróbálhatjuk, de nem sok esélyt látok…na de..olykor a kevesebb több, szokták mondani.. vagyis ránézésre semmi olyan extra dolog nem tapasztalható, nem látható, amire azt mondanám, hogy igen, ez itt tényleg ütős. Egyenletesen húzós víz 3,4 méteres mélységgel, elszórtan köves, viszonylag kemény agyagosabb talaj, kagylópadokkal. Próbáltuk megfejteni mi lehet a kulcsa a helynek, talán a sok kagyló?kagylópad?..lehet, nem tudjuk ,mindenesetre ott vannak, ott járnak és kitartó etetéssel szép eredményeket tudunk elérni.Azt azért megjegyezném, hogy van olyan is, hogy hosszú hetekig vártuk őket és nagyon ritka volt a megjelenésük, hiába a sok etetés, na ilyenkor az egyik bot finom szerelés és megy az élménypeca, pontyot így is sikerül fogni,csak a kisebbeket a rengeteg keszeg mellett.

 

Hogyan, mi alapján keress helyet?

Ha szerencsés helyzetben vagy a helyi horgászoktól kapsz némi segítséget, ha nem akkor kicsit nehezebb a dolog. Sokat kell járni a vizet, minden hely más és más,ahol mozog a hal, ott mutatja is magát(főleg a hajnali órákban).Figyeld a vizet, kirajzolódnak a törések, visszaforgók, limányok. A ponty szereti a lassú visszaforgós vizet, ennek semmi más oka nincs, csak az, hogy ott beforgatja a táplálékot a víz és nem viszi tovább, akár egy befelé nyúló kövezésnél, így mindig talál ott táplálékot és sűrűbben fog arra járni,de ugyanez van a kanyarokban is ahol leszakadó kövezés zárja a partot,ahol kinyomja a víz által szállított táplálékot a sodrás és a kövek felfogják. Egy a lényeg sokat kell járni a vizet és folyamatosan figyelni, tanulmányozni és ha szimpatikus, le kell ülni és próbálkozni.Ha nem jön be, nem szabad feladni, menni kell tovább, itt semmire nincs garancia.Viszont ha valahol bejön a ponty, ott legyél kitartó!

Etetés!

A napi beszórt mennyiség körülbelül 3.kg májas pellet!

Érkezésnél azonnal egy kilót beszórunk,utána nagyjából két óránként egy egy kanállal,plusz a csali mellé a PVA háló…

A Dunában elég nagy a halfauna, így nem árt ha a szórás sűrűbben történik, mert sok éhes száj leselkedik a beszórt kajára, a szemek méretétől független, idővel oldódnak(3-5 óra), csökken a térfogatuk ,így előbb utóbb a kisebb halak is előszeretettel elfogyasztják és előfordulhat, hogy mire a ponty odaér nincs is semmi a neki szánt etetésből. A pelletet, úgy, abban az állapotban juttatjuk a horoggal a talajra, mintha sima szórásból kerülne oda, többször tapasztaltuk, hogyha meg volt lebegtetve, nem volt rá jelentkező, mondhatni jóval rafináltabbak, mint kisebb társaik.

Tavaly a tapasztalatok azt mutatták, hogy szinte minden milyen csalink van,nagyobb pellet fűzve, vagy épp 3 szem csonti, kicsi methodpellet stb., ha bejönnek a nagytestű pontyok elzavarják a kisebb halakat és mindent csalit felszednek amit megtalálnak. Sűrűn horgászom 3 szem csontival csalitüskén, a csontikat széthúzom háromszög alakban és a közepébe szúrok egy pici techopufit,a horgom 14-es méretű, így fogtam a kagylós Dunai termékünkkel a methodkosárban ezt a 12 kg-os gyönyörű pikkelyest.

Ha a májas pelletet használjuk, a szerelésünk a lehető legegyszerűbb…ólom csúszón a főzsinóron,alatta egy forgókarabiner és abba belehurkolva a fűzött előkénk.Lehet ezt variálni csúszócsővel, hogyha leér a fenékre a szerelés, a sodrás ne tekerje vissza az előkét a főzsinórra, ez már részletkérdés,de nem szokott gond lenni a sima csúszó szereléssel.Ha nagyhalazunk a főzsinór 35-ös monofil és az előke 25-ös fonott,4-es pontyozó horog.(fűzött csali)

A nagytestű halaknál a terepviszonyokat nem árt figyelembe venni, kőláb, talaj menti akadók,nagyobb erejű sodrás, időben meg kell fékezni, ha valóban ki is szeretnénk fogni.Lehet finomkodni nagyhalnál is, de nem biztos,hogy érdemes, ha épp életed halát veszted el egy szakítással.

Mindenkit szeretettel várunk a FACEBOOK.COM/DUNAIHORGÁSZOK csoportunkban(zárt csoport).
Görbüljön Sporik!Üdv!

Ajánlott bejegyzések

Még nincs hozzászólás, hallasd a hangod!


Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük